A szolnoki Balla György több mint 2,6 millió forint ellenében maradt hallgatag a parlamentben

Megosztás

Jellemzően a parlamenti államtitkárok szólaltak fel legtöbbször a parlamentben az idén is, hiszen az ő feladatuk válaszolni a képviselők kérdéseire és interpellációira. Vannak néhányan a honatyák közül, akik kimondottan sokat beszéltek idén is. Ám még többen vannak, akik egyetlen szót sem szóltak. Köztük van a szolnoki Fidesz alapítója, Balla György is.

Választások nélküli parlamenti éven van túl a Tisztelt Ház, ennek ellenére a képviselők nem kímélték magukat és egymást. A parlamenti szócsaták pozitív és negatív rekordereit ebben az évben is összeszedte az mfor.hu.

A 2022-es évhez hasonlóan most is a számos területért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor parlamenti államtitkára, Rétvári Bence volt a leginkább bőbeszédű.

A KDNP-s politikus az idei évben 227 alkalommal összesen 15 óra 13 perc 44 másodpercnyi szöveget mondott el az ülésteremben,

igaz, államtitkárként az ő feladata válaszolni az interpellációkra, valamint a szóbeli kérdésekre. Az, hogy a belügyminiszter államtitkára volt a legaktívabb, mutatja, hogy a honatyák leginkább az ezt a tárcát érintő ügyeket, például az oktatás vagy az egészségügy kérdéseit tartják égetően fontosnak.

A második leghosszabb ideig egy ellenzéki honatya, Apáti István szólalt fel idén.

A Mi Hazánk politikusa 67 felszólalása mindösszesen 10 óra 28 perc 55 másodpercnyi időt vett igénybe.

A bronzérmes – a tavalyi évhez hasonlóan – a KDNP-s Nacsa Lőrinc lett.

A kereszténydemokraták frakciószóvivője 113 alkalommal emelkedett szólásra az ülésteremben, beszédei pedig összesen 10 óra 19 perc 44 másodpercig tartottak.

Tőlük alig marad le Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese, aki 10 óra 6 perc 48 másodpercet, majd Z. Kárpát Dániel, a Jobbik – Konzervatívok ugyancsak frakcióvezető-helyettesi posztban levő képviselője, aki 9 óra 58 perc 36 másodpercet használt fel a parlament idejéből. Ám míg a jobbikos honatya ezt a csaknem 10 órányi szöveget 91, addig a baloldali politikus a szinte ugyanennyi ideig tartó beszédeit 35 felszólalással tudta le.

Száz körüli felszólalásszámmal zárta az évet még Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Dömötör Csaba, a propagandaminisztérium államtitkára és Koncz Zsófia, aki szintén államtitkárként az Energiaügyi Minisztériumot képviseli. „Mezei” honatyák közül az LMP-s Keresztes László Lóránt szólalt fel csaknem száz alkalommal az elmúlt évben.

Nem szólalt fel – és ők mind kormánypárti képviselők:

Balla György, Dankó Béla, Budai Gyula, Demeter András, Hende Csaba, Kara Ákos, Kovács Zsolt, Kubatov Gábor, Süli János korábbi paksi fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, Tiba István, Vígh László, valamint Kövér László házelnök.

Balla György a szolnoki Fidesz alapítója. Balla 1998 óta eszi a magyar adófizetők kenyerét a parlamentben és mindig listáról került csak be. Javadalmazása idén novemberben 2 millió 630 ezer 407 forint volt. Legaktívabb akkor volt, amikor a Fidesz ellenzékben volt 2002 és 2006 között. Legutóbb tavaly nyár elején szólalt fel.

A fideszes vármegyei képviselők közül Kállai Mária idén hatszor szólalt fel, egyebek mellett a Magyar Corvin-lánc sürgető témájában. Pócs János hétszer szólalt fel, legutóbb hálásan megköszönte az MVM-nek a jászberényi trafóház helyreállítása érdekében végzett munkáját. F. Kovács Sándor idén háromszor emelkedett szólásra, egyebek mellett olyan égető kérdésben, mint a Magyarország Kormánya és a Ruandai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetése. Herczeg Zsolt idén egyszer szólalt fel.

Fazekas Sándor volt agrárminiszterként nyolcszor kapott szót, egybek között arról beszélt, hogy milyen eredményesen végzi munkáját a Türk Tanács, illetve a finn és svéd NATO-csatlakozás vitája alkalmából kritizálta földije, Vadai Ágnes korábbi tevékenységét.

Lukács László ellenzéki képviselő huszonötször szólalt fel, több fontos témában is, mint például a magyar munkavállalók bérrendezéséről, vagy a pedagógusok új életpályájáról szóló vitában, illetve megkérdezte, hogy hogy kíván-e segítséget nyújtani a kormány a vendéglátó vállalkozásoknak azzal, hogy elhalasztja az NTAK adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését.

Forrás: mfor.hu, parlament.hu

Kapcsolódó cikkek